Új bőr

Balu-lap régen

Régi-régi Google mentés

„Gusztustalan a honlapod!” – mondta az egyik barátom, mellesleg dizájner (szép szó). Egy másik – szintén vizuálmókus – meg hevesen bólogatott. Nem értettem. Mondjuk egy harmadik barátom meg arról biztosított, hogy nincs ízlésem. Nos, ilyen emberekkel vagyok körülvéve. Mondhatnám, megáldva.

Tudom magamról, hogy szépérzékem annyi van, mint egy átlagos botnak. Tapasztaltam már nem egyszer. Én ezt a vizuális fejlődés elmaradásának tudom be, tudni illik, nehéz ott magasra építkezni, ahol az alapot állandóan elmossa valami. Köztudomású, hogy nem emlékszem vizuális információkra hosszútávon. Szóval nincs is bennem hosszú lista arról, hogy ez szép, ez szebb, az még szebb, az a legszebb, az meg aztán a legeslegszebb, de nézd az ott aztán még annál is legeslegszebb.

Vajon ki ő?

Kit rejt az XKCD képe?

Szeretem azt, ahogy az egyházi ikonokon dolgoznak. Eléd dobnak egy képet, random arcokkal, és te mégis felismersz mindenkit. Mert az a csávó ott ácsszerszámokkal Szent József; az a másik szakáll nélkül János Apostol; a középső jelentkező alak, sárga tányérral a feje körül meg maga Jézus Kirsztus. Ez jó, és ez működik. (Például kitalálható az is, kinek a nevét húztam ki az xkcd-s képről.)

Attribútumok

Ilyen volt

És felépítettem az előző design-t. Ott egy novella. Fele kész, a másik még készül. A toll pihen, a piros mozgásban, a kávé vár. (Nem minden látható ezek közül a megmentett képen.) Folyik a munka. A lehető legpozitívabb jelképekkel. Önjavítás. (Fáradhatatlanság, via kávé.) Nem állítom, hogy tökéletes volt, de… volt mögötte vízió!

Káosz

Ilyen lett

Emögött is van. Biztosan. Csak én még nem látom. Mivel körülöttem mindenki mérhetetlen elégedett vele, hát hagyom. (Én amúgy sem értek hozzá, ezt már megállapítottam.) Csak nekem szürrealitást sugall. Csupa olyan dolgot, kavarodást, átláthatatlanságot, ami nem jellemző rám. Tiszta sorokat szoktam vinni, nem kavarom egymásra a képeket – csak ritkán, de akkor sem ilyen távollevőket.

Meg kell szoknom. De azt hiszem, ez csak egy módon lehetséges: írnom kell valami ilyet. Valami olyat, ami kapcsolódik ehhez a nyughatatlan, baljós formakazalhoz. Mert amíg tőlem nem jön semmi ilyen, addig őt se tudom enyémnek elfogadni. Márpedig a honlapom hadd legyen már az enyém…

[poll id=”2″]

This entry was posted in Reakció and tagged , . Bookmark the permalink.