Egyedül alszom

Kifacsarva értem haza,
éjfél múlt, köhögök,
nem szól hozzám senki szava,
szóval az én szám sem nyöszörög.(…)

Kifacsarva értem haza,
éjfél múlt, köhögök,
nem szól hozzám senki szava,
szóval az én szám sem nyöszörög.

A Berzencey utca sarkán
autó és busz ütközött,
homokkal dörzsölik a vért…
vöröslő homok van térkövek között…

Nem messze onnan
vettem egy kenyeret,
el akarta kérni
valami utcagyerek…

Akartál már olyat,
hogy csak úgy ledőlj egy szívre?
És meg tudod-e nevezni,
hogy kién légy kifeszítve?

Gondolsz-e rám, mikor ezt olvasod?
„Merengsz még? Aludj,
egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze
s rám ne haragudj.”