Category Archives: Irodalom

Irodalom. Néha dal, néha próza. Néha olyan, mint egy rossz jegyzet egy irodista asztalán. De soha, soha nem szemét. Remélem.

Futottak még

Richárdnak

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , , , | Futottak még bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Porcelán

“(…)– Kérj feleségül, akkor le se rázhatsz többet.(…)”

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Porcelán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Előjönni

Hangulatnovella egy átbulizott éjszaka másnapjáról. Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Előjönni bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A király

Új koronám van, megint egy szép darab, mert koronázás van nálam, lassan már napra-nap.

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | A király bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sigmund

“(…)Kopogó lépteket hallott, amiből arra következtetett, hogy egy magas sarkú cipőt viselő nő lépett az irodájába. Föl sem nézett, csak egy új ügyfél-nyilvántartási lapot vett elő. – Neve? – Sigmund. – mondta egy dörmögő, mély férfihang. A tanácsadó csak ekkor … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged | Sigmund bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Óda a koffeinhez

Ó te kedves, utánozhatatlan, drága, alkaloidák édes lánya, C8H10N4O2… már képleted is oly gerjesztő!

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | 6 hozzászólás

Tavasz

Szárnyakat bont a tavasz, kivirágzik az élet, szél fodrozza most a tavat, nyoma tűnt mára a jégnek, virágba borultak már a rügyek, sugara melegít délben a napnak, felolvadnak már a szívek, nincs már rajtuk lánca a fagynak.

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | 1 Comment

Tachion gyűjtő

(…)Nem tudom, mennyit mentem, de egyszer csak ott álltam az Erzsébet híd korlátjának dőlve, és szinte önkénytelenül kinyújtottam a kezem. Halk csobbanást hallottam, majd a következő pillanatban a markomba ugrott valami. Ijedtemben rászorítottam, és berántottam a korláton belülre a kezemmel … Continue reading

Posted in Könnyed, Novella | Tagged | 3 hozzászólás

Ma van

Elmúlt egy év, megint, és most sem köszöntelek, de gondolok rád, hidd el, van, kit nem feledek. Nem hívlak, nem írok sem e-mailt, sem más levelet, de azért az Úr, bár tagadod őt, legyen teveled!

Posted in Irodalom, Vers | 1 Comment

Otthon

Ez egy szonettkoszorúm… szonettkoszorú, már amennyire tőlem telik. 2008.12.10-én született. Most megtaláltam. Remélem, lesz aki örömét leli benne: (u.i.: A mesterszonettet eredetileg hosszas vívódás után az elejére tettem. De most egy barátom azt javallta, kerüljön a végére, hát tessék.)

Posted in Irodalom, Vers | Otthon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva