Category Archives: Vers

Versek

Nem talállak

Nem talállak, reszketek… Időnként az ajkam megremeg, Szemem könnyekkel telik, Álmomban kutatlak reggelig. Fáj nekem, oly messze vagy, Két kontinens, egy óceán, Még napunk is szétszakadt, Mint tolvaj kezén az óralánc. Eltéptek tőlem rút kilóméterek, Időzónák átka sújt reánk, De … Continue reading

Posted in Irodalom, Vers | Nem talállak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nélküled

Gondolok-e rád minden órán? Nem… Hanem helyett minden egyes percben! Azt hittem, neked adtam a szívem, de nem… Hanem helyette az egész életem helyeztem kezedbe egy napon, s nem tudtam, hogy otthon hagyom, ha nem viszlek magammal, és leszek erős … Continue reading

Posted in Vers | Tagged , | Nélküled bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Járjuk

“A hajnalom most már csak veled ébred, nélküled nem ér semmit az élet. (…)”

Posted in Életem napjai, Irodalom, Vers | Járjuk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Melletted fekszem

“Lassan múlik az éjjel, csak unottan pislogok, agyamban bit, meg byte forog, meg mihaszna algoritmusok.(…)”

Posted in Vers | Melletted fekszem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

József Attilának

Attila, mondd, miben vagy te más? Miért szól néked ezernyi áldomás? Miért választ téged magának egy nemzet, hisz az is elhagyott, aki téged nemzett.

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | 4 hozzászólás

Egyedül alszom

Kifacsarva értem haza, éjfél múlt, köhögök, nem szól hozzám senki szava, szóval az én szám sem nyöszörög.(…)

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | Egyedül alszom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A király

Új koronám van, megint egy szép darab, mert koronázás van nálam, lassan már napra-nap.

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | A király bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Óda a koffeinhez

Ó te kedves, utánozhatatlan, drága, alkaloidák édes lánya, C8H10N4O2… már képleted is oly gerjesztő!

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | 6 hozzászólás

Tavasz

Szárnyakat bont a tavasz, kivirágzik az élet, szél fodrozza most a tavat, nyoma tűnt mára a jégnek, virágba borultak már a rügyek, sugara melegít délben a napnak, felolvadnak már a szívek, nincs már rajtuk lánca a fagynak.

Posted in Irodalom, Vers | Tagged | 1 Comment

Ma van

Elmúlt egy év, megint, és most sem köszöntelek, de gondolok rád, hidd el, van, kit nem feledek. Nem hívlak, nem írok sem e-mailt, sem más levelet, de azért az Úr, bár tagadod őt, legyen teveled!

Posted in Irodalom, Vers | 1 Comment