Kolumbusz partra szállt a Bahamákon, le bökött egy zászlót és pricc-pracc ezzel Amerika föl volt fedezve, és sok-sok föld a Spanyol királyhoz került… egy időre… De előbb még jöttek mások is. Azok is kikötöttek, zászlót böködtek, és ezzel egyesek bizonyos mennyiségű földhöz jutottak. Ez a módszer mindenkinek jó volt: az európaik megszerezték a földet, az indiánok meg oda se bagóztak arra a karóra.
Hogy ez mikor, miért és hogyan változott meg, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy 1969-ben, amikor az amerikaiak kitűzték a lobogót a Holdra, senki nem szólalt fel, hogy kijelentse: a Hold X%-a még mindig az Amerikai Egyesült Államoktól független terület. Illetve, ők sem követelték az égitest tulajdonjogát.
Ennek ellenére az oroszok nemrég kitűztek egy zászlót. Amire Kanada azt mondta, hogy ez egy olcsó show műsor csupán. Node miért kellett ez az egész? Azért, mert Kanada is tudja, az oroszok is tudják; mindenki pontosan tudja, hogy hogyan ment ez korábban. Akkor? Nincs akkor. Most van.
Na jó, gondolkodjunk az oroszok fejével. Mi van akkor, ha később ezt egy területi követelés elégséges jogalapjának tekintik majd? Ebben az esetben kérem, él még az ősi jog! Mindenki azonnal foglalni!
Emlékszem, alig hogy bekerültem az ELTE-re, meghallgattam a szomorú történeteket, ahogy a BME tulajdonjogot formált a frissen épült I épületünkre. Egyik kedves barátommal fogtuk magunkat, átsétáltunk a BME legnagyobb épületébe, és ott én megemeltem a téli sapkám, majd azt mondtam: „Az ELTE rektorának és dékánjainak nevében ezt az épületet az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem tanárai és hallgatói javára lefoglalom!” majd földhöz vágtam a sapkát. Egy professzor kinézetű férfi odalépett hozzám, fölvette a padlóról a nyugalmi helyzetet elért rongyot, a kezembe nyomta és így szólt: „Ez tökéletesen mintázza a rugalmatlan ütközést.” Én elhagytam a terepet, az épület az övék maradt.
Node, ha készíttetek magamnak egy zászlót, akkor azt már tényleg szurkálom minden hova! Sőt, csináltatok neki egy mobil talpat, arra az esetre, ha véletlenül olyasmit akarnék elfoglalni, amibe nem tudom belebökni a lobogóm.
Valamelyik világbank épületével kezdeném… Nem is kéne a páncélszekrényt lefoglalni, csak mondjuk azt az épületet, amelyikben a szerverpark van. Elküldeni mindenkit a területemről, és az elérhető, nálam tárolt számlák pénzösszege fölött kezdenék uralkodni! Persze csak miután feltörtem a rendszert…
Az egyetlen dolog, amire vigyázni kéne az nem más, mint hogy még valaki le ne bökje a saját zászlaját. Erre egy külön kommandót kéne fenntartani. De csak egy lazán szervezettet, mert egy jól szervezett csapat biztos kitalálna magának valami címert, és egyszer csak azon kapnám magam, hogy saját erősségemből ered ellenem a puccs.
A palotaforradalmakat azért, mégiscsak ki kéne küszöbölni valahogy… Eleve nem tudnak ellenem fordulni, ha nem kell ellenem fordulni, mert nincs ellenem. Eleve a jól szervezett csoda kommandó tagjának kell lenni, méghozzá egyenjogú tagjának, és akkor egymásért fenntartjuk egymásnak a hatalmat.
De hát, tudjuk, hogy a legerősebb ellenféltől kell először megszabadulni. Hányan fordulnának ellenünk? Egy idő után biztos annyian, hogy jobban járnánk, ha inkább bevennénk őket a csapatba, mintsem megpróbáljuk legyőzni őket. Hova fajulna akkor mindez? Talán a végére kialakulna egy, nagy, igazi demokratikus szuper-állam, ahol mindenki egyenlő és minden közös.
Amíg valaki le nem bök egy zászlót…
Leave a Reply