Ahogy a suli elé kiállok,
te Jóisten, mit látok,
ijedtemben felkiáltok:A Feri, az a mocskos szemét,
elvesztette minden eszét,
és Benőkére emelte kezét.

Gizike

A FÉRFI

Ahogy a suli elé kiállok,
te Jóisten, mit látok,
ijedtemben felkiáltok:

A Feri, az a mocskos szemét,
elvesztette minden eszét,
és Benőkére emelte kezét.

Benőkét a kapuban lesben várta,
aki kifelé jött, őt nem látta,
és úgy vágta Benőkét orvul hátba.

Benőke egyből a földre esett,
de nem így végződik e rút eset,
mert ekkor egy eszeveszett

nagy pofonnal leteperte,
a Ferit, de nem verte,
és nem is hagyta őt cserbe.

Így történhetett meg az lassan,
hogy a Feri, az a vad kan,
ottan hever nyakig bajban.

Ahogy felébred, azt látja,
hogy Benőke, mint barátja,
fölé görnyed, és ellátja.

Meg is ijedt egyből Feri,
sok volt ez a jóság neki,
el is szaladt: uccu neki!

Mekkora férfi ez a Benő!
Kétségtelen sármos, de nő
nem érintette még, ami nekem bejő’!