Szárnyakat bont a tavasz, kivirágzik az élet,
szél fodrozza most a tavat, nyoma tűnt mára a jégnek,
virágba borultak már a rügyek, sugara melegít délben a napnak,
felolvadnak már a szívek, nincs már rajtuk lánca a fagynak.
Tavasz
Szárnyakat bont a tavasz, kivirágzik az élet,
szél fodrozza most a tavat, nyoma tűnt mára a jégnek,
virágba borultak már a rügyek, sugara melegít délben a napnak,
felolvadnak már a szívek, nincs már rajtuk lánca a fagynak.
Visszakaptuk rég a Napot, az égen régen lángja az úr,
birtoka lett már lassan a föld, ahogy az lett már rég az azúr.
Szívemnek a napja Te vagy, melynek lángja a csók…
Fáj e címzettlen szerelem, meg e lánytalan bók…
Leave a Reply