Reggeli gravitáció

Van egy méltatlanul elhanyagolt fizikai jelenség. Egy olyan, nehezen függvényekbe foglalható, ámde mégsem tagadható erővonzás, amelyről egy szó sem esik sem a középiskolában, sem az egyetemen, de mégis: Létezik!

A jelenség mindenütt megfigyelhető. Mindegy, hogy zsúfolt pesti kollégiumban, csendes erdőszéli gólyatábor mélyén, a hálószoba rejtekén, vagy akár egy folyosón ébredve, egy átbulizott éjszaka után: a reggeli gravitáció megmutatkozik.

Fölébred a Homo Sapiens Sapiens, és mindegy, hogy mennyire húzza az ágy, a padló, a hálózsák, egy sokkal nagyobb erőhatás, a kávévonzás is azonnal fellép. Ez egy olyan hatalmas erő, ami képes kirúgni az embert a pihe-puha ágyból, a meleg hálózsákból, a kényelmesre puhított linóleumról, még akár a nő mellől is (a pinavonzás csak időlegesen legyőzhető, de reggelente ez lehetséges). Az egyed szinte öntudatlan állapotban lépdel a legközelebbinek sejtett kávéforrás felé. Keresnie sem kell, kvázi ösztönösen tudja, hogy merre keresse, a kávévonzás ereje segíti a tájékozódásban.

A kávéforrás megtalálásakor kollízió következik be, amit sokan értelmeznek a reggeli gravitációs vonzás kiteljesedésének, kioltódásának, de ez csak a látszat: a reggeli gravitációs hatás, mint minden gravitációs hatás, ilyenkor a legmagasabb.

A kollízió, avagy ütközés, a kávés csésze vagy pohár marokba-érkezésével történik. Ekkor a két test közötti távolság szinte nullára csökken, szóval a gravitációs hatás szinte végtelen. A vonzóerő látható jelei megszűnnek: az alany elveszíti (időlegesen) járóképességét, és visszaroskad a padlóra, erdőtalajra, stb.-stb.… Ez a hatalmas erő innentől kezdve a tartóeszköz markolásán mutatkozik meg. Nincs az a fejlett ember, aki bármi anyagi csábíts, lelki vagy fizikai terrorhatás eredményeképpen elengedné a kávéját. Mindegy mit csinál: WC-re megy, olvasni kezd, kedvest költ, gyerekeket ébreszt, kimegy az újságért, – megpróbálja kitalálni, hol a francban is ébredt?! – e-mailt olvas (post-ot ír…), facebook-tallóz; a kávét nem engedi el, úgy kapaszkodik bele, mintha az élete függne tőle. (Bizonyos értelemben az élete, hiszen fejlett ember mivolta, és ezáltal munkavégzési, táplálékszerzési, életben-maradási képessége is ettől függ.)

Érdekes szociológiai kísérőjelenségek figyelhetőek meg a reggeli gravitáció kapcsán: egyes törzsek együtt érző szeretettel védik a sikeres társukat, aki kávéhoz jutott, míg más társadalmak szinte azonnal a gyors és egyszerű kávészerzés lehetőségébe kapaszkodva a már felderített kávé elorzására törnek. A pszichológiai tanulmányok megkezdése a fizikai eredmények elismeréséig lehetetlen.

Kérem a reggeli gravitáció rehabilitálását!