Tag Archives: Próza

Éjféli csók

“(…)– Látom, vadászni jöttél. – Hogy? – Tímea arcáról eltűnt a mosoly. – Vörös csizma, vörös harisnya, vörös koktélruha, vörös kabátka, és fogadni mernék, hogy ez a puha kesztyű a könyököd fölé ér. Úgy süt rólad a vad szexualitás, mint … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged | 4 hozzászólás

Hógömb

“(…)Fel-alá járkált a lakásban, és az jutott eszébe, hogy takarít, hogy kitakarít innen minden hajszálat, ami a férfihoz tartozott, ahhoz az árulóhoz, aki képes volt őt így megvezetni. Kinyitotta a mosogató alatti kredencet, és meglátott egy kardot. Ő vette ajándékba, … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Hógömb bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Visszacserélési világnap

(…)A kereskedelem első szabálya az, hogyha kezünkbe került a vásárló pénze, azt már soha ne adjuk neki vissza. Hogy mit visz el ezért a pénzért, és főleg hogy milyen körülmények között, az már abszolúte részletkérdés. Ezen a kis záradékon alapult … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | 1 Comment

Futottak még

Richárdnak

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , , , | Futottak még bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Porcelán

“(…)– Kérj feleségül, akkor le se rázhatsz többet.(…)”

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Porcelán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Előjönni

Hangulatnovella egy átbulizott éjszaka másnapjáról. Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Előjönni bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sigmund

“(…)Kopogó lépteket hallott, amiből arra következtetett, hogy egy magas sarkú cipőt viselő nő lépett az irodájába. Föl sem nézett, csak egy új ügyfél-nyilvántartási lapot vett elő. – Neve? – Sigmund. – mondta egy dörmögő, mély férfihang. A tanácsadó csak ekkor … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged | Sigmund bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tachion gyűjtő

(…)Nem tudom, mennyit mentem, de egyszer csak ott álltam az Erzsébet híd korlátjának dőlve, és szinte önkénytelenül kinyújtottam a kezem. Halk csobbanást hallottam, majd a következő pillanatban a markomba ugrott valami. Ijedtemben rászorítottam, és berántottam a korláton belülre a kezemmel … Continue reading

Posted in Könnyed, Novella | Tagged | 3 hozzászólás

Költői kérdés

“Mert ilyenkor akarva-akaratlan elgondolkozik az ember, hogy ugyan most jó, de hamarosan összecsapnak a fölötte a hullámok, és utána ki tudja, mi lesz… Mert lehet, hogy a hullámok meggyötrik testét, de feltépik pányváit is, és később partra dobják valahol. Hogy … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | 3 hozzászólás

Beköltözés

– Na mi van? – kérdezte. Szállítója, a Magyar Turista, barátainak csak M. T., vagy Matu, szuszogott. – Ideértünk. – Hát csak hogy! – fakadt ki. – Már majd meg döglöttem odabent!

Posted in M&M | Tagged | 2 hozzászólás