Tag Archives: Próza

Egy mondat evolúciója

A pár szerelmesen évődött egymással a fűz alatti padon. – Mi történne, ha elhagynálak? – kérdezte a lány kacérkodva.

Posted in Variációk | Tagged | Egy mondat evolúciója bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Erkélyen a nap

(…)Gondolatban még mindig a legénybúcsún ült, ahonnan korábban eljött. Szerette ezt a gondolatot. Szerette azt, akit búcsúztatott, szerette a gondolatot, hogy megnősül, szerette a lányt, akit el fog venni, és szerette, hogy az ünnepelt boldog volt és önfeledt.(…) Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | 2 hozzászólás

A mese az mese

Mese a tölgyről és a nádról Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | A mese az mese bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Merengő

Látta rajtam a tétovaságom, tudta hogy ez nem jelent jót. Rá akartam cáfolni, oda akartam sózni valami jó replikát, amire nem bír felelni, amitől elszégyelli magát, leül és végigolvassa a munkámat. Nem jutott eszembe semmi, a helyzet lassan lépésről-lépésre egyre … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Merengő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Füstölünk

(…)Emlékszem, hogy kiskoromban, a harmadik és a negyedik osztály közötti nyáron, egy langymeleg délutánon épp az iskolám előtt bicikliztem el, és észrevettem a földön egy csikket, ami füstölt. Egy slukknyi dohányt hajított el valaki, és nem vette a fáradságot, hogy … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Füstölünk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Esterházy Péter – Tompaszöglet

Sikerült! Ez az! Megszereztem! Éreztem, hogy lesz értelme annak, hogy kifekszem a könyvesbolt elé. Nem is kellett más, csak várni. Végül kezembe kaparinthattam Esterházy Péter új könyvét, a Tompaszöglet-et. Mit is mondjak… ZSENIÁLIS! Kezdetnek itt egy idézet:

Posted in Irodalom, Paródia | Tagged , , | Esterházy Péter – Tompaszöglet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az utolsó nyár

Mert azt már kezdték megszokni, hogy álomba merülés előtt a másikon jár az eszük, és elképzelik, hogy megfogják a kezét, megölelik, megcsókolják, de most, hogy minderre lehetőségük is volt, és az álmok naponta valóra váltak, akkor is el kellet fogadni, … Continue reading

Posted in Könnyed, Kortárs Óvodás Ciklus | Tagged , , | Az utolsó nyár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Zavaros erdei álom

Emlékszem, hogy amikor álmodtam (2008.07.22), rossz volt. Töprengtem rajta, nem lett jobb. Leírtam (2008.07.22), kicsivel egyszerűbb lett. És most (2010.07.07) csak azért teszem újra közzé, mert jobb írás, mint sem hogy eldobjam:

Posted in Életem napjai | Tagged , | Zavaros erdei álom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Világvégi kilátások

(…) – Jó, de utána te jössz! – próbált kis vidámságot vinni a vitába a férfi. – Mond már! – rivallt rá az asszony. – Kirúgtak – jelentette ki nemes egyszerűséggel. – Vége a világnak – felelte Irén ugyanolyan semmitmondóan, … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , , | Világvégi kilátások bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Választási Vihar

(…) „És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős kelti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek. És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a … Continue reading

Posted in Irodalom, Novella | Tagged , | Választási Vihar bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva