Tag Archives: Széljegyzet

Új módszer

Egy tegnapi beszélgetést tovább gondolva új módszer találtam a csajozásra.

Posted in Könnyed | Tagged , , | Új módszer bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tagadom

Nem írok neked verset, pedig megérdemelnéd, nem fogadtam meg ezt sem, hisz én még soha nem szerettem.

Posted in Vers | Tagged | Tagadom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

XXI. századi prókátorok

Azt hiszem megtaláltam a napjaink ígéreteit leginkább leíró szót: vedd-meg-váltás.

Posted in Reakció | Tagged | XXI. századi prókátorok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Minden jelszavak atyja

Ma éppen papírmunkát intéztem, amikor a szállás felé menet belebotlottam ezekbe:

Posted in Könnyed | Tagged , | Minden jelszavak atyja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Így volt…

Tegnap előtt, az Introduction to C órán mondta az előadó: — Please class, let me shortly introduce you to C. Nekem ez jutott egyből eszembe: — Class, meet C. C, meet class. (And that’s how C++ was born…) Bizony.

Posted in Könnyed | Tagged | 2 hozzászólás

Tündér

Álmot láttam az éjjel. Különöst és kellemeset. Nem tudtam, hogy nem a valót látom, hanem egy képzeletet, egy káprázó, fura égi jelet, amiért visszaadnám mindenemet.

Posted in Életem napjai | Tagged | 1 Comment

Vágásit vissza!

Belefutottam pár magyar sikerszappanba. Mármint szappanoperára gondolok. Meg kell állapítsam, hogy se a szerző, se a rendező nem dolgozik azon, hogy kitágítsa a szakmája határait, de a szereplők alulmúlhatatlanok. Lehet, hogy a dél-amerikai szappanoperák színészei is ilyen rosszak, és csak … Continue reading

Posted in Reakció | Tagged | 7 hozzászólás

Országimázs

Talán az eddigi legjobb országimázsfilmünk: Még akkor is, ha nem is annak készült.

Posted in Reakció | Tagged , | 2 hozzászólás

Észrevétel

Mióta ELTE-s vagyok, már nem ugyan úgy hangzik Morpheus mondata: “A Mátrix rabja vagy!” Continue reading

Posted in Életem napjai | Tagged | 3 hozzászólás

KÁVÉ!

Aztán nekiálltam dolgozni. Szinte fájt, ahogy megéreztem az olajozatlan agytekervényeim lomha mozdulását, nyikorgó, krekegő döcögését. Éles fényű vészjelzőkön villogott bennem: KÁVÉT! Kávét kell innod. Continue reading

Posted in Életem napjai | Tagged | 5 hozzászólás