Sz\u00e9p mes\u00e9k vannak, hol igen, hol nem, ott ahol tengerek \u00fcveghegyekhez \u00e9rnek, \u00e9s ahol szokv\u00e1nyos malacok v\u00edgan \u00e9ldeg\u00e9lnek. Sz\u00e1llnak ezek sz\u00e1jr\u00f3l f\u00fclbe, \u00e9s onnan \u00fajra sz\u00e1jr\u00f3l \u00fatra kelve messze-messze.
\nIlyen mese az, melyben a v\u00e9n t\u00f6lgynek csak levele rezzen, ha j\u0151 a sz\u00e9l, \u00e9s j\u0151 bizony, de alant az ifj\u00fa n\u00e1dnak nincs semmi oltalom; az d\u0151l arra, merre a sz\u00e9l csak csavarja, cs\u0171ri, a n\u00e1d meg csak csendben t\u0171ri. Mindenki l\u00e1tja, min\u0151 sz\u00e9gyen, hogy \u0151k egym\u00e1s mellett \u00e9lnek ek\u00e9ppen, holott az egyik gerinces \u00e9s dacos, a m\u00e1sik k\u00f6p\u00f6nyegforgat\u00f3n hajl\u00e9kony, alattomos.
\nDe j\u0151 a sz\u00e9l, \u00e9s j\u0151 az igazs\u00e1g, ork\u00e1nba b\u00fajva sz\u00f6rny\u0171 vads\u00e1g \u00e1rad sz\u00e9t az erd\u0151n, \u00e9s az ifj\u00fa n\u00e1d tekerg\u0151n f\u00f6ldre rogy, m\u00edg a t\u00f6lgyfa \u00e1llja-\u00e1llja, haragj\u00e1t lev\u00e9lz\u00fag\u00e1s kiab\u00e1lja, de v\u00e9g\u00fcl utols\u00f3 reccsen\u00e9sben \u0151 is elter\u00fcl, \u00e9s mikor az \u00e9g \u00fajra felder\u00fcl, a t\u00f6lgy halott, m\u00edg a n\u00e1d lassan \u00fajra l\u00e1bra kapott.
\nInnen is kit\u0171nik, hogy sz\u00e9p a gerinc, de ha vihar d\u00fal, mese nincs, az erk\u00f6lcs\u00f6d lehet a v\u00e9ged, \u00e9s La Fontaine ennek itt vet v\u00e9get, de tov\u00e1bb viszi ezt egy k\u00ednai n\u00e9zet:
\nV\u00e1ndor j\u0151 \u00e1t az erd\u0151n, csapzottan, \u00e1zva, l\u00e1tszik rajta, hogy a vihar megt\u00e9p\u00e1zta, megl\u00e1tja a kid\u0151lt b\u00fcszke t\u00f6lgyet, a reccsenve robbant t\u00f6rzset, ami a v\u00e9gs\u0151kig b\u00edrta, \u00e9s b\u00e1nat\u00e1t dalba s\u00edrja. El\u0151veszi k\u00e9s\u00e9t, lemetszi a n\u00e1dat, furuly\u00e1t farag, hogy f\u00fajjon sirat\u00f3n\u00f3t\u00e1kat.
\nN\u00e9zz\u00fck akkor az \u00e1zsiai k\u00e9pet, ami arra tan\u00edtja a n\u00e9pet, hogy b\u00e1r elveid \u00e1ra lehet az \u00e9leted, a t\u00f6rt\u00e9nelem meg\u0151rzi k\u00e9pedet.
\nA t\u00f6rt\u00e9netnek azonban itt kor\u00e1nt sincs v\u00e9ge, s\u0151t most \u00e9rt\u00fcnk el az \u00fat elej\u00e9re. J\u00f6n m\u00e9g m\u00e1s is az erd\u0151be, megl\u00e1tja a nagy f\u00e1t, neki\u00e1ll, \u00e9s farag bel\u0151le vaskos gerend\u00e1t, ami tartja a h\u00e1zat, vagy asztalt, vagy b\u00f6lcs\u0151t, csupa olyan t\u00e1rgyat, ami\u00e9rt h\u00e1laim\u00e1kat mondanak az emberek, amiket nem hagy el a lusta eml\u00e9kezet.
\nA n\u00e1d viszont a v\u00e1ndorral hossz\u00fa \u00fatra megy, \u00e9s minden\u00fctt bel\u0151le dalok zengenek, m\u00edg az ember letelepszik v\u00e9g\u00fcl, \u00e9s \u00f6reg lesz, elhull, eml\u00e9ke pedig gy\u00e9m\u00e1ntt\u00e1 sz\u00e9p\u00fcl \u00e9s sokszor mes\u00e9lik r\u00f3la az unok\u00e1k-gyerekek, hogy ezzel a furuly\u00e1val f\u00fajta \u00fajra \u00e9s \u00fajra azt a sok sz\u00e9p \u00e9neket, \u00e9s a n\u00e1d az\u00e9rt, mert pici volt, hajl\u00e9kony \u00e9s gyenge, belemerevedett egy m\u00e1sik eml\u00e9kezetbe.
\nDe akkor m\u00e9gis, hol ennek a veleje, mit tan\u00edt meg nek\u00fcnk a vil\u00e1gr\u00f3l e mese? El\u00e1rulom n\u00e9ked, hogy a tanuls\u00e1g megb\u00fajik legott, hogy mire megdics\u0151\u00fcltek \u0151k, addigra m\u00e1r mindkett\u0151 halott.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
[imgl h=157 w=200]http:\/\/www.1st-art-gallery.com\/thumbnail\/223239\/1\/The-Oak-And-The-Reed-1816.jpg[\/imgl] Ilyen mese az, melyben a v\u00e9n t\u00f6lgynek csak levele rezzen, ha j\u0151 a sz\u00e9l, \u00e9s j\u0151 bizony, de alant az ifj\u00fa n\u00e1dnak nincs semmi oltalom; az d\u0151l arra, merre a sz\u00e9l csak csavarja, cs\u0171ri, a n\u00e1d meg csak csendben t\u0171ri. Mindenki l\u00e1tja, min\u0151 sz\u00e9gyen, hogy \u0151k egym\u00e1s mellett \u00e9lnek ek\u00e9ppen, holott az egyik gerinces \u00e9s dacos, a m\u00e1sik k\u00f6p\u00f6nyegforgat\u00f3n hajl\u00e9kony, alattomos.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1233"}],"collection":[{"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1233"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1233\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1233"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1233"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/balulap.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1233"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}