BaluLap

Medvési Tibor és Molnár Tímea Andrea rajongók, figyelem!

Megnéztem a Rambo-t. Az első részt. Már vagy 15 éve láttam utoljára, apró pici gyerekként. Úgy emlékeztem rá, mit egy filmre, amiben egy szuperkemény valaki (legyen a neve Rambo) kinyír egy csomó nem szuperkemény valakit, és erre az erkölcsi alapja az, hogy Ő RAMBO!

Attila, mondd, miben vagy te más? Miért szól néked ezernyi áldomás? Miért választ téged magának egy nemzet, hisz az is elhagyott, aki téged nemzett.

Készítek egy olcsó, finom ebédet – gondoltam –, volt is négy tojásom, meg egy serpenyőm. Épp ott tartok, hogy felveszem az asztalról az egyik tojást, hozzá akarom ütni a serpenyő széléhez, lendítek, hallom: „Reccs!” Tojásrepedés hangja volt, de még nem is ütöttem oda a tojást! Nézem… semmi baja! Oké. Lendítek, hallom: „Reccs!” Ijj, a nem…

Kifacsarva értem haza, éjfél múlt, köhögök, nem szól hozzám senki szava, szóval az én szám sem nyöszörög.(…)

“(…)– Látom, vadászni jöttél. – Hogy? – Tímea arcáról eltűnt a mosoly. – Vörös csizma, vörös harisnya, vörös koktélruha, vörös kabátka, és fogadni mernék, hogy ez a puha kesztyű a könyököd fölé ér. Úgy süt rólad a vad szexualitás, mint etiópról az éhség.(…)“

Ülök a Black Dog-ban…

Megoldás lejjebb:

Barátommal sétálunk a Sziklatemplom felé. Megkérdi:

“(…)Fel-alá járkált a lakásban, és az jutott eszébe, hogy takarít, hogy kitakarít innen minden hajszálat, ami a férfihoz tartozott, ahhoz az árulóhoz, aki képes volt őt így megvezetni. Kinyitotta a mosogató alatti kredencet, és meglátott egy kardot. Ő vette ajándékba, Sándornak. Elhatározta, hogy visszaviszi.(…)“